és néhány a Rákosi-korból is…
Gyűjtemények
http://mek.niif.hu/03500/03556/pdf/viccek2.pdf
Ez már a kommunizmus,
vagy lesz ennél még rosszabb is?
http://mek.oszk.hu/00500/00540/00540.htm?fbclid=IwAR07VHURN5WdYUXgtA_wABUM83sgZzRgiC7Eyvp7AJHarWy1F840UizeJn0#6
http://mek.oszk.hu/00100/00137/00137.pdf
BEST OF:
Egy párttitkárt késő este azzal hívott fel egy férfi, hogy azonnal be akar lépni a pártba.
Ennyire sürgős? – kérdezte a párttitkár. – De még mennyire! Képzelje, arra mentem haza, hogy a feleségem egy vadidegen pasassal hempereg, a másik ágyon meg a lányom egy másik vadidegennel hempereg. Na várjatok csak, az anyátok istenit, én majd még nagyobb szégyent hozok rátok! (in. 1989-es szuperbola)
—
A szovjetek elhatározzák, hogy vörösre festik a Holdat. A CIA jelenti az elnöknek, de az nem veszi komolyan. Azt mondja várjunk még, nem fog az sikerülni. Már a Hold fele vörös, rohannak megint az elnökhöz, de az még mindig kételkedik. Mikor már több mint a háromnegyede vörös, akkor már tényleg kétségbe esnek: Elnök úr, valamit tenni kell, nem jöhet fel a Hold vörösen az Egyesült Államokban. Gondolkozik kicsit az elnök, aztán azt mondja: Emberek, semmi vész. Várjuk meg, amíg befejezik, aztán menjenek fel és fessék rá, hogy Coca Cola!
—
Kohn ül egy értekezleten a Rákosi-időszakban, ahol a szónok éppen arról beszél, hogy kétszer kettő az hat. Feláll Kohn, és azt mondja, hogy neki az a neveltetése és a meggyőződése is, hogy kétszer kettő az négy. Odamegy hozzá két bőrkabátos ávós, megragadják és elviszik. Öt évet ül, mire kijön a börtönből, megvolt a forradalom és már Kádár-rendszer van.
Rehabilitálják, újra kap munkát, nemsokára megint egy értekezleten ül, ahol a szónok arról beszél, hogy kétszer kettő az öt.
Ismét feláll Kohn és mondja, hogy őt úgy nevelték és neki az a meggyőződése, hogy kétszer kettő az négy.
Odalép hozzá egy civil ruhás ember, megkéri udvariasan, hogy jöjjön vele, és a folyosón azt mondja neki: „Ugye maga sem akarja, hogy megint hat legyen?”
—
Tudod mikor lesz a fiad lábán új cipő? Majd ha a tanácselnök fia rálép!
—
Két férfi a villamoson:
– Tudja, mi a különbség Kína és Magyarország között? Kína a mosoly országa, de ami nálunk van, az kész röhej!
– És azt tudja, mi a különbség a villamos és maga között? A villamos továbbmegy, maga meg velem jön.
—
A mauzóleumba állítólag nem is az igazi Lenint rakták. Legalábbis a talpára rá van írva: „készült a MOSZFILM stúdiójában'”.
—-
A Szovjetunióban is bevezették a 2. műsort a televízióban.
Iván Ivanovics bekapcsolja a tévét. Az 1. műsoron közvetítést adnak a párt Központi Bizottságának üléséről. Gyorsan átkapcsolja a kettesre. Ott pedig egy rendőr lengeti a gumibotját és ezt mondja:
– Nem nézzük az egyest, nem nézzük?!
—-
– Miért áll a kapitalizmus a szakadék szélén?
– Hogy jobban lássa a szocializmust
—
Miért lengeti a rendőr a karját a dombtetőn?
– Hogy zavarja a Szabad Európát.
—
Brezsnyev magyarországi látogatása alkalmával megtekint néhány üzemet. Amikor a tsz-hez érnek, Brezsnyev csak ennyit szól: „Oké:”
Utána elmennek a Lenin Kohászati Művekbe. Brezsnyev itt is így szól: „Oké.”
Aztán következik a Paksi Atomerőmű. Brezsnyev megint csak ennyit mond: „Oké.”
Kádár kíváncsi lesz és megkérdezi:
– Mi az, hogy oké?
Mire Brezsnyev: – Orosz-oké!
—–
Válogatás:
Rendszerváltás idején a párttitkár odamegy a falon lógó Lenin-képhez.
– Iljics, Iljics, mi lesz most velünk?
– Mi lenne – válaszol a kép -, engem leakasztanak, téged meg fel…
—-
Meghal az öreg cigány, természetesen a pokolba jut, de mint öreg róka, választhat, hogy hová kerüljön: a kapitalista vagy a szocialista szektorba. Az előbbit választja, mivel a régi cimborák is mind ott vannak. Mint életében, itt is vízhordóként dolgozik.
Egyszer Szent Péter ellátogat ide, hát látja, hogy az öreg nagyon le van robbanva. Kéri is, hogy átkerülhessen a szocialista szektorba. Szent Péter megsajnálja, áthelyezi.
Vagy fél év múlva Szent Péter ismét ellátogat a pokolba, hát látja, hogy az öreg meg van hízva, majd’ kicsattan a bőréből. Meg is kérdi, hogy tán valami főnök lett itt? Mire a cigány:
– Á, dehogy! Vízhordó vagyok én itt is. Csakhogy itt, ha van víz, nincs veder; ha van veder, nincs víz; ha meg véletlenül van víz meg veder is, én akkor veszem ki a szabadságot!
—-
ecceri muzsikus cigány próbál keresztül bóklászni Hegyeshalom közelében a határon.
Megfogja a határőr, oszt erélyesen kérdőre vonja: Hátte hova-hova ?
Mire az: Tudja elvtárs, nagy a család, errefelé meg kevés a kocsma, oszt én meg baromi szegény vagyok, gondoltam szerencsét próbálok a Labancnál!
-Hát én megértelek, de tudod sajnos akkor se engedhetlek át itt!
-Nade mán Határőr elvtárs, mit szól a család meg a szomszédság ha meglássák, hogy csak így hazaállítok, hát lássák mán, hogy próbáltam! Tessék ni itt az ujjasom, lőjje mán szét a hátát azzal a szép karabéllal!
-Ám legyen: ratatatatatatatata
-Úgy, szuper! No elvtárs, mégegyet eresszen ide a kalapomba is!
-Klikk-klikk…Sajnálom koma, nem megy, kifogyott a töltény!
Erre a Prímás: Hát akkor csókolom Határőr elvtárs! Küldök magának képeslapot a bécsi operából!
—
Kádár Moszkvába utazik. A határon megkérdezik a nevét. Büszkén válaszolja, hogy Kuntakinte. Visszafelé megint megkérdezik a nevét. Alázatosan feleli: Toby.
—
Tagokat toboroz az MSZMP, mert sokan kilépnek. Azt mondják: Aki egy tagot beszervez, felmentik a
az éves tagdíjfizetés alól.
Aki két tagot visz be, az akár ki is léphet a pártból.
Aki meg három új tagot hoz, az kiléphet a pártból és kap egy igazolást, hogy soha sem is volt tag.
—
két ember beszélget a villamoson:
E: Mondja csak, magának van ismerőse az Államvédelemnél?
M: Nincs!
E: Hát magasrangú rokona a Központi Bizottságban ?
M:Ott sincs!
E: S mondja maga párt tag ?
M: Dehogy vagyok!
E: Akkor kurva gyorsan szálljál le a lábamról mert úgy arcon verlek, hogy elesel te majom!
—
A TASZSZ jelenti: A kínai határ mentén békésen arató mezőgazdasági kombájnjainkat aljas, nem provokált támadás érte a kínaiak részéről. Kombájnjaink a tüzet viszonozták, majd saját veszteségek nélkül sikeresen leszálltak a légitámaszpontjukon.
—
1968-ban a kgst kongresszuson Kádár véletlenül leül Brezsnyev elvtárs helyére. Megérkezik Brezsnyev, látja mi a helyzet, összeszedi kevéske magyar tudását és így szól Kádárhoz: Janosom Kadarom, heréljünk csehet!
—
A magyar futballisták 3:0 arányú, elsöprő győzelmet aratnak a szovjet válogatottal szemben. Pár perccel a mérkőzés befejezése után távirat érkezik Moszkvából: „Gratulálunk a magyar csapatnak STOP Ez az igazi magyar futball STOP Kőolaj STOP Földgáz STOP”
—
Nem tudom, mennyire igaz, vagy csak városi legenda, de volt egy szovjet-magyar focimeccs, amiről meg volt beszélve, hogy a szovjeteknek kell megnyerniük. De ők végig olyan rosszul játszottak, hogy esélyük se volt gólt lőni, aztán egyszer csak a magyar csapat váratlanul 11-eshez jutott. Ment is gyorsan a telefon a pártközpontba, hogy ki rúgja? Jött a válasz:
– Mindegy, csak be ne.
Bene Ferenc pedig beállt a labda mögé, és a magyar csapat megnyerte a mérkőzést.
—
– Mózsibá ! Nem tetszett félni a kommunizmus alatt? – Nem mer’ vót pájinkám. – És az megvédte ? – Nem. De félni nem féltem…
—
Öreg néni a halálán van, öregapó kihívja hozzá az orvost. Az orvos megvizsgálja és azt mondja az öregapónak: itt már csak egy dolog segít, gyakorolnia kell rajta a házastársi kötelességet. Tiltakozik öregapó: öreg vagyok én már, Lenin elvtárs is a kezem között halt meg, nem fog ez már menni. De az orvos nem tágít, azt mondja, máshogy a néni meghal. Este azért összeszedi a bácsi a maradék tudományát és eleget tesz az orvosi rendelésnek. Reggel aztán látja, hogy egyedül van az ágyban. Nagy meglepetéssel veszi észre, hogy az öreganyó már kint sürög-forog a konyhában, készül a reggeli, fő a kávé, közben egy vidám dalt énekel. Fejéhez kap az öregapó: Ó, én bolond! Ha ezt tudom, Lenin elvtársat is megmenthettem volna!
—-
A pártfegyelem – az pártfegyelem…
Brezsnyev Magyarországra látogat. Kádárral sétálgatnak a pesti utcán. Brezsnyevnek feltűnik, hogy nem kísérik őket sehol a biztonsági emberek. Szóvá is teszi:
– Mondd, János, te csak így minden őrizet nélkül sétálsz bármikor itt Budapesten?
– Igen, Leonyid Iljics.
– És nem félsz attól, hogy valaki megtámad, leüt?
– Ugyan, Leonyid Iljics, nálunk az emberek 95 százaléka rendes, becsületes, tisztességes ember, azoknak ilyen eszébe sem jut!
– Jó, jó, de mi van a maradék 5 százalékkal?
– Azokat meg köti a pártfegyelem…
A Lenin-kép előtt
Rendszerváltás idején a párttitkár odamegy a falon lógó Lenin-képhez.
– Iljics, Iljics, mi lesz most velünk?
– Mi lenne – válaszol a kép -, engem leakasztanak, téged meg fel…
—
Rákosi kor:
Iskolában földrajzóra.
– Gyerekek, mindenki mondjon egy folyót!
Pistike jelentkezik: – Nílus!
Julika jelentkezik: – Volga!
Móricka kimegy a tanárnőhöz és a fülébe súgja: – Duna!
– Jól van, de miért kellett ezt a fülembe súgnod?
– Mert apukám azt mondta, hogy ami nálunk folyik, arról csak súgva szabad beszélni.
—
Pártgyűlésen Kohn felszólalásra jelentkezik:
– Elvtársak, én csak annyit szeretnék mondani, hogy éljen Rákosi…
Nagy ováció, ütemes vastaps, majd kisvártatva Kohn megint felszólalásra jelentkezik:
– Elvtársak, én csak annyit szeretnék mondani, hogy éljen Rákosi…
Megint nagy éljenzés, ütemes taps, majd Kohn ismét felszólalásra jelentkezik:
– Elvtársak, én csak annyit szeretnék mondani, hogy éljen Rákosi…
Mire az elnök:
– Értjük, Kohn elvtárs, de akarsz valami mást is mondani?
– Persze, hogy akarok, csak soha nem hagyjátok, hogy végigmondjam. Szóval elvtársak, én csak annyit szeretnék mondani, hogy éljen Rákosi abból a havi nyolcszáz forintból, amit én kapok a gyárban!