‘89 emlék kirakatok
>>>> hangajánlatunk
A Szabad Európa Tv budapesti stúdiójának néhány tagját felkértük, hogy állítsanak emléket a ‘80-as évek, a rendszerváltás korszakának számukra fontos személyiségeiről. Olyan közéleti szereplőket választottak, akik saját művészi stratégiáikhoz, a shw és a projekt munkafolyamatához betöltött szerepükhöz is kapcsolódnak.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Gabriele Stötzer
“Szálljatok magatokba! Amit meg tudtok csinálni, csináljátok meg magatok! Keressetek szövetségeseket!
Keressétek a közösséget a témáitokban, az örömben, szórakozásban, erőgyűjtésben, és kezdjetek vele valamit! Ne forduljatok vissza és ne hagyjátok, hogy beskatulyázzanak titeket!”
Gabriele Stötzer saját feminista utópiájáról (interjúrészlet)
Gabriele Stötzer (*1953) képzőművész és író, aki politikai és művészeti elkötelezettsége okán folyamatosan összeütközött az NDK-rezsimmel és az állambiztonsággal. Aláírásokat gyűjtött Wolf Biermann író NDK-ból való kiutasítása ellen, amiért 1977-ben egy év börtönre ítélték (öt hónapnyi vizsgálati fogságot követően). Szabadulása után a művészeti underground színtérhez csatlakozott, és női művészcsoportok tagjaként vett részt szolidaritási hálózatok építésében. Ezekben a csoportokban “meg tudtuk élni önmagunkat a termelésen túl is. Határtalan, örömteli kapcsolatban voltunk egymással, a világ minden tájáról”.
>> Bárhol vagy is, a művészet ki tud onnan szabadítani >>
“A börtönben minden szürke volt, SZÜRKE ALAPON SZÜRKE. Az embereknek is egy idő után szürke lett a bőrük, a hangjuk, a beszédük, az egész lényük. De egy valaki mégis volt, akinek fehér maradt az arca. Tutut volt a neve. A börtönudvaron mindig teljesen őrülten viselkedett, így lettünk barátok. Titokban leveleket írtunk egymásnak. Alkotni akartunk. Mert bárhol vagy is, a művészet ki tud onnan szabadítani.
Tutut valószínűleg az egyik legfontosabb nő volt az életemben. Teljesen más háttérből jött, mint én. Én falusi lányként mindig csak kedvtelésből művészkedtem. Tutut berini volt, Nina Hagen baráti körébe tartozott. Amikor a börtönben csokoládét adtak, Tutut a csokipapírból csinált a szeme köré díszt, úgy ment végig a börtönön.” G. Stötzer (interjúrészlet 2020-ból)
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Kristály Gyula
1987-ben a rendőrség hónapokon át keresett egy ismeretlen
költőt, aki írógéppel gépelt, indigóval másolt röpcédulákat terített Ózd környékén.
Kristály Gyula nyugdíjas géplakatos még az MSZMP Központi Bizottságának is üzent, nyílt postai levelezőlapon. Verseit SZIA – azaz Szabad Ifjúság Alakulat néven írta alá. Kristály uszító-agitáló költeményei ‘56 szelével süvítettek be a rendszerváltás körüli konszenzuskereső politikai életbe. 1988-ban 3 év letöltendő fegyházra ítélték, de Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia és nemzetközi emberijogi aktivisták, valamint a nemzetközi sajtó nyomására az ítéletet felfüggesztettre enyhítették. A börtönben írt egyik versét így zárta:” de a történelem megy tovább előre, aki ma még rab, szabad lesz jövőre!”
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Spéter Erzsébet
A szocializmus végjátéka idején felbukkant egy művészetpártoló, külfödre szakadt magyar jótündér, a Miamiból hazatérő Spéter Erzsébet. Színművészeink között minden dollár szeretetét szétosztotta. Létrehozta az Erzsébet-díjat, amit ‘95-ig, hét évig osztottak ki. De végül szegényen, szárnyaszegetten, elfelejtve halt meg. Mecénási támogatásáért cserébe kívánsága az volt, hogy a Nemzeti Színház büféjét róla nevezzék el, melyet a hálátlan művészek és az akkori kormány nem teljesített. E mitikus lény kívánsága előtt tiszteleg ez a kirakat az Utolsó Kívánságok Alapítványa jóvoltából, hogy kirakat országunk ne maradjon adósa e fura és csodás jótündérnek.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Madonna
1989 fontos év volt a TVFE szupersztárja számára, épp úgy, ahogy Madonnának és Magyarországnak is. Dr. Purple a.k.a. Magyari Lilla így vallott: 1981-ben születtem Budapesten. Common people-ként éltem egészen harminc évig, amikor is rájöttem, hogy annyira boldogtalan vagyok, hogy nehezen tudok stayin’ alive. A pszichoterápiás évek után, és miután travelling the world and the seven seas, elkezdtem követni a saját sweet dreams-jeim. Ekkor realizáltam, hogy gyerekkorom óta Szupersztár szerettem volna lenni. De a családom inkább azt gondolta, hogy én need yes education és dark sarcasm-mal nem támogattak az álmaim megvalósításában. Szerencsére, életemnek ezen későbbi szakaszában megértettem, hogy ha figyelek a legbensőbb inspirációimra, akkor az álmaim egy új utat nyitnak előttem. Így, elgondolkoztam azon, hogy vajon I had to change my name vagy I needed to loose some weight. Mindenesetre, Common people Szupersztárrá válásom egyik állomásaként készítettem ezt az installációt, amely egyik kollégám, Madonna pár magánéleti és karrier állomásait állítja párhuzamba a saját magánéleti visszaemlékezésiemmel és asszociációimmal 1988 és 1990 között, amikor mellesleg rendszerváltás is volt Magyarországon. Bár, hogy őszinte legyek, ez utóbbi akkoriban engem annyira nem érdekelt. Szerintem Madonnát se.
Dr. Purple,
a Szabad Európa TV hivatalos szupersztárja
>>>>Simon Zsuzsanna fotóin a kirakat >>>>>>>
Unknown error.